Még van egy. Szerdán. Nem mondanám könnyűnek, sőt akik voltak, azt emlegetik: nehéz. Tanulni is kellene sokat, de már nem akarok, mert mióta fekszik a bika, már nincs feszültség. Tudom, érzem (remélem), hogy ez már csak a kegyelemdöfés a végén.
Olyan jó, két nap és igazán nyár van. A Nap jó dolog. Máshogy süt… az lesz, ami megszárít, mikor kijövök a vízből, ami lebarnítja félhomályban aszalódott testemet, ami megsokszorozza a sör (Mondjuk nemrég ráébredtem - vagyis elkerekedett, kidülledt szemekkel bámultam magam elé sokáig -, hogy megromlott egy a polcomon. Csak úgy lejárt a szavatossága, el tudjátok ezt képzelni?) hatását, amit jó érezni, és nem az, ami megfolyt a könyvek fölött... máshogy süt.
Csak én úgy elfáradtam. Hát persze a vizsgaidőszak (13 vizsga 30 munkanap alatt, ez még a tanárok – már amelyik képes együttérezni a diákokkal – szerint is embertelen), de az előtte lévő négy hónap ugyanúgy. Tényleg, nem volt nap, amikor ne lett volna mit csinálni másnapra. Sohase. Ez persze nem baj, mert ha az ember nem csinálja, akkor nem jut előrébb (sohase). Csak én úgy elfáradtam. Néha azt érzem, hogy olyan vagyok, mint egy színültig pohár, máskor meg mint egy üreges, korhadt fatörzs – néha telve, néha tátongva. (A magánéletemnek közben lassú egymásutánban omlottak falai, hasattak kétrét tartógerendái. Még szerencse, hogy ezt a témát kerülöm, hogy zárójel nyitása nélkül bele sem kezdek, különben...) És mostanában rájöttem, hogy rengeteg olyan probléma előjöhet, előjön még, amihez fel kell nőni, amihez fel kell nőnöm.
Például elereszteni! Igen, elereszteni. Elereszteni rohadtul nehéz dolog. Talán vitatkoznátok, hogy nahát biztosan nem, mert igazán nehéz megragadni, magadhoz húzni, és megtartani, de nem! Van, hogy elereszteni sokkal nehezebb, hogy rohadtul nehéz! Higgyétek el nekem!
Elereszteni meg kell tanulni.
… Persze jön a nyár, és akkor végre pihenés…, de én meg rettentő tevékeny (ez de rosszul hangzik – hát még, ami ez után) nyarat akarok! Annyi tervem van, annyi mindent szeretnék, annyi minden érdekel, olyan sokat akarok tenni, hogy azt csak felsorolni is hosszú lenne.
Ez a bika félév meg bennem marad táblaként, jelez, felkészít. Valamire biztosan felkészített. De én igazából csak azt akartam írni, hogy: úgy szeretnék több időt. Adjatok egy kis időt.
