Hát nem ezt a képet terveztem (pedig nagyon terveztem). Mindegy, várat magára. Meg úgy minden más is. Összetört. Mert ha nem tudsz valamit, az egy dolog. Ha megbuktatnak, hát az is. De amikor a rosszindulat, amikor fröcsög rád, amikor beteríti az arcod…
Azt nehezen viselem. És egy héttel később megint ez. Ez – másik három vizsgára grátisznak. De remélem az már a vége lesz, helyére kerül a kép is, bika is. Meg úgy minden más is.
(Amúgy sokat tanultam, tegnap délutántól, kb. ma délig. Kevés volt. De most már több mint 30 órája fent vagyok, úgy hogy megyek takaró alá. Majd hajnalban kelek, később Napló-szerkesztőség – azt mondják vizsgázni. Remélem, aranyosak lesznek.)
Nektek viszont szép napot. Süttessétek sokat a pocakotokat. Szátokba csoki-vanília. Homlokotokra Balaton permet. Tarkótokra párás sörösüveg. Ilyesmi.
Kívánom.
