nem adhatod fel!, kellesz!, szeretjük, ha azzal fogalkozol amit szeretsz, ezért itt állunk melletted!nem adhatod fel:D

úgyis nyersz majd. a legtöbben úgy érzik, hogy vállra dönti és földbe döngöli, de ha nem adod fel, akkor biztosan nyerni fogsz. ez ilyen.

Érzékeny gyerek vagy te fiam, annyi biztos. :)

Ez a feri koma rendesen rátapintott a lényegre azt hiszem :D

Tilly: Tündér vagy:) Reméljük nem lesz gond, mondjuk sokkal könnyebb, ha ilyen bíztatásokat kapok a nézőtérről. :) zs: "Döngöli." Ez egy jó szó, megjegyzem:P Feri & lolman: Na ok, de hogy jön ez témába?:)

Semmi probléma. mee too, mítú.

Én azt javaslom, kerülj a háta mögé és egy dupla-Nelsonnal szorítsd ki belőle a szuszt is.:)

sehogy

"...mikor véget érnek az alibi évek, és a súlyok nőnek a válladon, Te röpülnél, de örülsz annak, ha valahogy megállsz a lábadon..." hasonló cipellőben járogatunk... (és bocs ha ez most ilyen idézekegyetésmegmondomatutit ízű komment)

feri: ok, youu too, jútúú ;) Sweat: dupla-Nelson? na megjött a női pankrátor:P lolman: alap ;) szántai: jól megmondtad tezsvér!

Az egészben a legjobb, h nem mondod ki. Nem mondod. Csak körbejárod. És aztán bumm. A végén odateszed ezt a képet. Ezt a nagyon tuti, nagyon mindent eláruló képet. A legyőzhetetlenről: „Mi az idő? Titok – léttelen és mindenható. A jelenségek világának feltétele, mozgás, mely a testek térbeli létezésével s mozgásával párosul és vegyül. De vajon nem volna-e idő, ha mozgás nincsen? Nem volna mozgás, ha nincs idő? (…) Vajon az idő a tér függvénye? Vagy megfordítva? (…) A most nem akkor, az itt nem ott, mert a kettő közt mozgás van. Mivel azonban a mozgás, mellyel az időt mérjük, körben jár, s önmagába záródik, ezt a mozgást és változást szinte éppúgy nevezhetnők nyugalomnak és mozdulatlanságnak; mert az akkor állandóan megismétlődik a most-ban az ott az itt-ben.” /Thomas Mann: A varázshegy/

idézekegyetésmegmondomatutit II. :)