(Térjünk vissza az egyébként fontos apróságokhoz. A bejegyzés, azért ilyen hosszú, mert sok a példa, de majd Emesével igyekszünk összehozni valami linkes trükköt, h azok csak akkor látszódjanak, ha oda kattintasz.) (Sikerült. Emese ügyes, ha mondom. Igaz egyelőre kaptok egy kis pornó reklámot is..de majd)

Nem rég kezdtem én is, ezért érdekessé vált, hogy mások vajon hogyan indultak. Rászántam az időt. Az egyszerűség kedvéért, mindig az épp megnyíló blogokat olvastam csak el. Most azt gondolod, hogy hát az semmi. „Csak” mi? Napi egy-kettő? Nem. Csak ennél a szolgáltatónál 24 óra alatt kb. 20- 25 új napló nyílik! Tovább lehet gondolni, hogy a másik minimum tíz hasonló oldalon is ennyire elharapódzott ez a mennyiség? Talán, és ez még rendben is lenne, de ha a világ többi országát is belevesszük? Akkor mit tippelünk? Mondjuk, minden percben belekezd valaki, egy vállalkozó szellemű? Igen, lehet. Ennek árnyéka magasan tornyosul felém, apróvá, picivé leszek.
Vagy nyersebben és tétován megpendíteném a „Mégis, hogy a francba tűnjek ki, legyek ügyesebb más millióknál?” húrját.
Nem tudom, kicsit talán rá is ébredek, hogy sehogy, túl nagy falat ez. Vagy nem is kell erre törekedni, teljesen felesleges. Ellenben, ha másoknál ügyesebb nem is, de azért olvasottságot – egy bizonyos mércével, egy kis mércével – jó lenne elérni. Egy cimbora véleménye szerint (Zomblog), ennek titka a rendszeres, sűrű posztolás. Egyre inkább egyetértek ezzel. A sorozatok is, ugye. Pont ezért, a rendszeresség miatt. Oda kattintasz, írt. Elolvasod, megkapod, amennyit elvársz, ahogy legközelebb is. Nem írt? Idővel beleunsz a kattintgatásba, egyre ritkábban nézed.
Hajlamos is lennék néha-néha elcsábulni , hogy: ez és ez történt velem ma, meg beteg vagyok, meg ördögbot, meg neocitran, meg a tegnap esti buli, meg holnap is zhzom. Könnyebb lenne, de ellentmondana az alapvető elképzeléssel. Ahhoz meg béna vagyok, hogy minden nap találjak érdekes témát, amit még viszonylag jól is tálalok, élvezhetően tudok bemutatni. Időről nem is beszélve. Már csak, ezért is, azt hiszem a "naplósabb" blogok, lényegesen életképesebbek.
(Persze ebből az egészből, kizárólag csak az látszik, hogy bizonytalan vagyok. Szorongok, hogy jó-e az, amit csinálok.)

Máskülönben, ha írni kezdesz egy ilyet, akkor valószínűleg érdeklődőbbé is válsz. Más ilyenek iránt. Mit, hogyan, miképp? Nem gond, nem baj, mert sokan vagyunk. Lassan ott tartunk, hogy blog írók olvasnak, blog írókat.
(Divat lett e?)

Érdekes volt ez a párhetes körút. Például Tokio Hotel rajongóson, legalább ötször megfordultam (példa). A „jó kezdést” nem sikerült megtalálnom, nem tetszenek, az enyém sem tetszik.
Hovatovább, akkor is érdemes neki vágni a rengetegnek, ha egy rövid időre okosabbnak akarod érezni magadat, de nem megy éppen semmilyen kibeszélő show, mert aztán itt is van, mindenből egy pici. Az élet javából, és kevésbé javából. Szemezgetettem:

Tekintsd meg itt

("Iwiwen vagy? És msnen? És blogod van? Nincs? Hát nosza!")